A keresés a cikk rovatnevében, címében, szerzőjének nevében, az absztraktjátban és a szövegében történik.

II. forduló
 589
Egy kis összefoglaló írás a vasárnapi mérkőzés napról: Nagyon furcsa érzések kavarognak bennem, hiszen talán azt lehet mondani a hétvégi 4 mérkőzésről, hogy az ÉHC II. elégedettebb lehet a 2 vereségével, mint a 2 győzelmet arató Építők I.

Forgács Milán tudósítása:

A II. jelzésű csapat először a regnáló bajnok Soroksár I-gyel találkozott és mérkőzött meg, a vége nem túl nagy meglepetésre 8-1 lett az ellenfélnek. A szorosabb 2. félidő és a csapat hajtása pluszpont, a helyzetek kihasználása (és részben kialakítása) már egy igencsak másfajta kérdés, de erről kicsit később.

A második meccsen a Szent László csapata várt ránk, a nagy fogadkozásnak viszont a derekas küzdésen és próbálkozásokon kívül sok eredménye nem volt. Teremben annyira nem sokkoló 4-0 lett az ellenfélnek. Egyenlő partnere voltunk az ellenfélnek, sokkal több helyzetük nekik se volt, mégis 4-0 oda. Pár szempont, ami segíthet eljutni a megoldáshoz: egyfelől a Szent László remek taktikát dolgozott ki, középen tömörültek főleg és kiválóan tették le mindig az ütőjüket, nem lehetett átlőni rajtuk a labdát, mindent szépen fogtak. A széleket hagyták meg üresebbre, itt viszont, ha bejátszottuk a labdát, szinte egy rövid időn belül vége is lett a támadásunknak. Felszívták végig magukat, így nagyon-nagyon nehéz volt őket feltörni. Amikor feltörtük, akkor viszont jött a másik probléma, a helyzetek kihasználása: a fiatalabb játékosok tegnap nem igazán érezték a kaput, a kevés helyzet, amit kialakítottunk, azt mind a kapusba ütöttük, nem volt ma egy biztos kéz a csapatba elől. Löschnig Viktor a tökéletes ember ennek a problémának az orvoslására: tavaly 13 góllal toronymagasan a csapat házi gólkirálya lett és az ő rutinja, váratlan megoldásai azok, amik a 15-17 éves játékosok segítségére válnak majd a későbbiekben.

És akkor most jönne az Építők I. két tegnapi győzelme, aminek bármilyen furcsa, de nem feltétlen tud csak gratulálni az ember. Az első meccset a Szent László ellen játszották, nagyon dinamikus, de kapkodó, sok pontatlansággal járó, fordulatokban gazdag meccs volt, a végét mi bírtuk jobban és higgadtabbak tudtunk lenni, az 5-3-as végeredmény újabb fontos 3 pontot jelentett a kék-fehér csapatnak.

Aztán majdnem bekövetkezett az, amit én AC Milan szurkolóként már 5. éve átélek szinte folyamatosan: blama. A Soroksár II. volt az ellenfél (korábban: ÉHC II. 6-0 Soroksár II.), akik már a 2. percben megszerezték a vezetést! Erre hamar válaszolni tudtunk, utána viszont totális tanácstalanság lett úrrá a pályán. Az U12-es csapat szokott sokszor egy olyan rigmust énekelni, hogy „mellé, fölé, kapufa, vagy a kapus megfogja”. Na, most ez a fordított oldalon volt igaz. Volt kapufa, emberfeletti mentés a kornernél soroksári részről, rengeteg védés, elhibázott helyzet. A gond tovább fokozódott, ugyanis az all out attack ütögetem előre a labdát játéknál védekezni gyakran elfelejtettünk, így Forgács Bálint, kapusnevén „Csiga” védéseire sokszor szükségünk volt, hogy ne 2-3 gólos hátrányból menjünk az eredmény után. Az egyik ilyen kontra után viszont kapituláltunk, a Soroksár a 2. félidő 29. percében megint vezetett… Továbbra is a 4 letett ütőn keresztül szerettünk volna passzolni, ami még mindig nem jött be. A folytonos nyomás viszont célravezető volt: a meccs végére teljesen elfáradt a „hazai” csapat, így könnyebben dolgoztuk ki a helyzeteket és végül a mérkőzés utolsó 5 percében fordítottunk, így meglett rengeteg verejtékkel teli 3 pont!

Az Építők I-ben rengeteg technikailag nagyon képzett játékos van, akik képesek meccseket eldönteni egyéni villanásokkal, bárkit le tudnak cselezni, és az erőnlét is most sokat segített a meccs végén. Ellenben ez még mindig egy csapatsport, szeretnénk sokpasszos, hajtós, gyors élvezetes játékot játszani, ez egyelőre viszont csak nyomokban látható: pillanatok alatt átesünk a hajtásból, gyorsaságból a ló túlsó oldalára és kapkodni kezdünk, sokszor felesleges az egyéni villanás, és ha nem jönnek be egyből a dolgok, akkor hajlamosak vagyunk elveszteni a fejünket és magunkból kifordulva játszani. A Soroksár I. egy brutálisan jól összeszokott csapat, akik fél mozdulatokból megértik egymást, pillanatok alatt a védelem mögé jutnak, és nyakig benne van az ellenfél a pácban. Ennyi a különbség: technikailag és erőnlétileg felvesszük a versenyt a címvédő riválissal, de a csapatjáték egyelőre azért félre értés ne essék, van, de még erősen kattog az a bizonyos része a gépezetnek.

Im großen und ganzen bár most az ördögöt eléggé a falra festettem, az Építők I továbbra is 100%-os teljesítménnyel várhatja a január 7-i Soroksár elleni rangadót, és a csapat első fordulóban mutatott játéka és a sok belefektetett munka eddig bizakodásra ad okot, egyértelműen cél a bajnoki cím, ami reálisnak is mondható.

A II. számú ÉHC pedig 3 ponttal jelenleg még az utolsó rájátszást érő 4. helyen áll, nekik sorsdöntő meccs lesz a szintén január 7-i Olcote elleni összecsapás. A megfiatalodott csapatnak 2 csapatot (nagy valószínűséggel az Olcote és Soroksár II. csapatát) kell a 10. forduló végére megelőznie ahhoz, hogy a tavalyi kisebb blama után idén visszajussanak a final fourba.

Folytatás már csak 2018-ban, kellemes ünnepeket mindenkinek és folytatódjon a munka 2018-ban is!

© 2004 - 2018 Építők Hockey Club

Akkreditálás.hu
Rendszerünkkel teljes megoldást kínálunk az Ön által szervezett rendezvény résztvevőinek akkreditálására, regisztrációjára, és a szükséges akkreditációs kártyák (passok) elkészítésre, igény esetén online media regisztrációval.
HockeyAssistant3
Protálunk 2003 óta - elsőként - használja a HockeyAssistant-ot versenyeink eredményeinek nyilvántartására. A HockeyAssistant egy Windowsos szoftver, mely azért készült, hogy segítse a tornaigazgatók, csapatvezető, edzők, nemzetközi és a nemzeti szövetségek és végül, de nem utolsó sorban a klubok munkáját.